BLOGGER TEMPLATES AND TWITTER BACKGROUNDS »

2010. szeptember 7., kedd

36. Minden elveszett



Edward és én már a parkolóban voltunk, amikor meghallottam a hatalmas robajt Angie lakásából. Bátyámmal egymásra néztünk, és felugrottunk a teraszra. Még láttam, ahogy Rob és a többiek is kiugranak a kocsiból, de nem érdekelt.
Berontottam a lakásba és körülnéztem. Edward mögöttem volt.
Edward: A konyhában! - szólalt meg, de én már a folyosón voltam.
Bella állt leghátul, szemei aggodalmasan jártak Nye és Jerome között. Utóbbi Angie előtt állt, szinte teljesen eltakarva őt.
Adam: Jól van? - kérdeztem és félrelöktem Nye-t, majd odasiettem szerelmemhez, aki ekkor már kilépett Jerome védelmező alakja mögül.
A fejét a mellkasomnak nyomta és megéreztem könnyei édes-sós illatát.
Jerome: Még egyszer kérdezem. Mit-csi-nál-tál? - kérdezte tagoltan.
Nye egy pillantásra sem méltatta, szemeit a hátamban éreztem.
Bella: Talán jobb lenne, ha Angie-t átkísérném a szobájába. - ajánlotta.
Adam: Ez kedves tőled. - feleltem hálásan. - Jól vagy? - suttogtam Angie fülébe. - Bántott?
Nye felmordult. Jerome pedig visszamorgott rá. Pár pillanatig feszült hallgatással figyeltük egymást. Mindenki mindenkit. Közben a többiek is megérkeztek, halkan suttogtak a folyosón, be-bekukucskálva a konyhába.
Angie: Én... bántottam őt. - törte meg a csendet. A hangja távolinak tűnt. - Nem tudom mi történik velem! - zokogta.
Magamhoz öleltem. Edward részvéttel teli pillantása erőt adott, hogy ne essek kétségbe. Mit is felelhetnék? Szivem, nem vagy ember?!
Adam: Minden rendben lesz. - súgtam inkább.
Nye türelmetlenül felszisszent. Felidéztem, hogy mennyire mámorító érzés volt a nyakát szorítani, kipréselni belőle az életet. Bár végezhettem volna vele! Edward köhintett, én pedig visszarángattam magam a valóságba.
Adam: Ha még nem tűnt volna fel, bármi is történik Angelina-val, annak mindig te vagy a kiváltója. - feleltem jeges hangon.
Nye: Az egyetlen dolog aminek a kiváltója szeretnék lenni, az a te pusztulásod. - felelte. - Edward! - fordult a testvérem felé. - Mindenki itt van. Halljuk az igazságot!
Angie: Miféle igazságot? - kérdezte szipogva.
Nye: Már említettem neked, hogy a... vőlegényednek vannak bizonyos képességei, amelyeket előszeretettel használ.
Az a gúny ahogyan a "vőlegény" szót kiejtette már bőven elegendő ok, lett volna rá, hogy a torkának essek. Angie megérezte a remegésemet és nyirkos, hűvös kezével átkulcsolta az én jégszobor ujjaimat. Jerome bántóan éles hangon felnevetett.
Jerome: Hát most esett le! - gurgulázta. - Hát ez nagyon jó! Rob... - kacagott. - Ez a szerencsétlen azt hiszi hogy Adam használja rajtunk a képességét?
Nye: Ti tudtatok róla? - kérdezte döbbenten.
Rob: Az egyik első dolog volt, amit elmesélt magáról. - világosította fel.
Angie: Mit jelent... az a képesség? - kérdezte zavartan.
Felé fordultam. Szívszaggatóan törékenynek, és annyira nem e világinak tűnt most. De bármi is volt, hozzám tartozott. Én pedig hozzá.
Adam: A bátyám képes olvasni mások gondolataiban. Én pedig képes vagyok ez emberek érzéseit megváltoztatni irányomban. Pontosabban... rá tudom őket venni, hogy kedveljenek, vagy szeressenek, ezáltal azt tegyék, amit én akarok. - vallottam be.
Nye: És ezt rajtad próbálgatta! - vetette oda. Angie összerezzent és szemei kérdőn néztek rám.
Adam: Tudod az igazat. - suttogtam. - Tudnod kell hogy mi az igazság.
Angie nehezen lélegzett és lehunyt szemei alól könny szivárgott. Kezeit kiszabadította a szorításomból és eltávolodott tőlem, majd megfordult.
Nye olyan pillantással nézett rám, mint a pókerjátékos, amikor tudja, hogy nála van a royal flush. Angie megállt Nye előtt.
Angie: És ezzel mit akarsz elérni? - kérdezte összetörten. - Ha elveszed egy ember álmait, az olyan mintha elvennéd tőle a levegőt.
Nye: Tudnod kellett. - felelte makacsul.
Angie: Ha így is lenne... mit számít? Azt hiszed visszamennék hozzád?
Nye: Ha így lenne... - kezdte. - Állj! Te nem hiszel nekem? - kérdezte megrökönyödve. - Lina... kihasznált téged! - idegesen felém intett.
Angie: Tudom hogy szeret! És nem volt szüksége rá, hogy manipuláljon, ahogy te mondtad milliószor. Beleszerettem mert az olyan természetes volt, mint ahogyan levegőt veszek. És ő éppannyira kell nekem az élethez mint az oxigén.
Nye: Ez nevetséges! Edward! Mondd meg az igazat neki.
Edward ugyanolyan együtt érző pillantással nézett rá, mint rám. Láttam rajta hogy mennyire nehéz ez neki.
Edward: Adam nem használta a képességét Angelina-n. És csak annyit mondhatok, hogy bármennyire is a barátomnak tartalak, tudom hogy az öcsém mellett jó helyen lesz. És ezt neked is észre kellene venned. Szereti őt!
Nye: Én is szeretem. - felelte makacsul.
Senki sem válaszolt. Nye tehetetlenül állt az ajtóban, és úgy nézett Angie-re, mintha tőle várná a halálos ítéletét, vagy éppen a megüdvözülést. Sajnáltam most. Tudtam hogy ha a helyében lennék, én is bármit megtettem volna, hogy visszakapjam akit szeretek. Tudtam hogy minden erőmmel gyűlölném, ha ő lenne az én helyemben. Én nem gyűlöltem őt. Most már nem.
Adam: Nye, mindent meg fogok tenni, hogy Angie boldog legyen és...
Nye: Hallgass! Te csak hallgass! Ne sajnálj engem! Töröld le az ocsmány képedről a részvétet! Még nem győztél! - fenyegetett.
Angie: Nem! - szakította félbe. - Azt ígérted, ha Adam ártatlan, akkor békén hagysz minket örökre! - emlékeztette dühösen. - A szavadat adtad rá.
Nye: Békén hagylak titeket. De várni fogok. És figyelek.
Jerome: Ugyan kérlek, hagyd abba ezt a szemmel tartalak titeket szöveget, mert... - Jerome elakadt, amikor Nye rá nézett. A pillantása metsző volt akár egy szamuráj kard. És kíméletlen mint a forgatója.
Nye: Élvezd ki a győzelmed minden percét, mert Angie hamarosan rádöbben majd hogy engem szeret. És ő maga fog visszajönni hozzám.
A magabiztossága olyan sértő volt, mintha a jelenlévők közül mindenkit egyesével vágott volna pofon.
Angie: Nye, ugye tudod merre van az ajtó? - kérdezte jeges hangon és elfordult tőle.
Nye még egyszer utoljára rám nézett. Ebben az egy pillantásban több fenyegetés volt, mint a szavaiban összesen. Mire bármit szólhattam volna eltűnt. A távozásáról, csak az adott bizonyságot, hogy Rob hirtelen a folyosóra zuhant, mintha ellökték volna az útból.
Percekig némán álltunk. Edward engem nézett, Bella őt, én pedig Angie-t. Ő a földet bámulta. A szemei üresek voltak.

Veszítettem. Mindent egy lapra tettem fel, csak éppen nem a nyerő lapra. A sors összeesküdött ellenem. Éppen elég vámpír van a világon, abból a sok ezerből miért pont Adam kell hogy Edward kicsi öcsikéje legyen. Hallottam amit Edward mondott. A leírás alapján Adam a vámpírok leggonoszabbikának tűnt, aki szórakozásból gyilkol és esze ágában sincs áttérni a Cullen-féle menüre.
Nehéz elhinni hogy az a lelketlen szörnyeteg megváltozott. Felnyögtem a kíntól. Hát én nem tenném még? Lina kedvéért? Hát persze hogy azzá válnék amit csak kívánna. Csak kívánná! Csak akarná! Bár elhihetném hogy akarja! Hogy maradt benne valami ami még az enyém.
A telefonom megállás nélkül rezgett a farmerom zsebében. Nem érdekelt. Mit számít? Minek van még értelme? Tegnap ilyenkor arról álmodoztam hogy Adam eltűnik innét, talán Rob végez vele. Edward majd lebuktatja, elmondja Linának hogy mennyire aljas és gonosz. Elmondja neki hogy nem szereti őt, Lina pedig rádöbben hogy hibázott. Aztán a karomba bújik és soha többé nem engedem el. Olyan közel voltam ehhez, most pedig távolibbnak tűnt mint a hold, ami ezüstbe vonta a tenger hullámait.
A tenger. Észre sem vettem hol vagyok eddig. Ismertem ezt a helyet. Linával sok időt töltöttünk itt, pokrócon fekve, egymás karjában, néztük az égen úszó felhőket, hallgattuk a sirályok panaszos kiáltásait. Együtt voltunk. Volt jövőnk. És most már csak múltunk van.
Úgy ízlelgettem ezt a tényt, mint valami keserű pirulát. Mi történhet ezután? Lina és Adam összeházasodnak. Edward és Bella lesznek a tanúk. Az is lehet hogy gyerekük is lesz, nem kizárt. Kis ördögfajzat. Adam átváltoztatja Angie-t és boldogan élnek amíg világ a világ.
És velem mi lesz? Tudnék e másvalakit szeretni? A gondolatra összerándult a gyomrom és emlékek milliói törtek felszínre, onnét ahová rejtettem őket. Hogy tudnék mást szeretni? Csak Linát látom mindenhol, az illata a sejtjeimbe ivódott, a részemmé vált. Ő olyan könnyedén lemondott rólam, olyan könnyen odaadta magát Adam-nek.
A telefonom ismét rezegni kezdett. Kivettem a zsebemből és a kijelzőre néztem. Spencer hívott. A fiatalabb öcsém. Különös, hiszen hónapok óta nem beszéltem a családommal. Most hirtelen elfogott a bűntudat. Talán valami baj történt.
Nye: Haló?
Spencer: Nye... hol vagy? - kérdezte idegesen.
Nye: Los Angeles-ben. - feleltem. - Minden rendben? Anyáék jól vannak? Oliver? Darnell? A nagyiék? - kérdeztem aggódva.
Spencer: Igen persze, mindenki jól van. - hadarta. - De én... van egy kis gond Nye. Én fogalmam sincs hogy magyarázzam el, lehet megőrültem. De valami történik velem, a testemmel. - hadarta.
Nagyot nyeltem.
Nye: Hol vagy most? - kérdeztem a hangomra találva.
Spencer: A Heatrow-n. Meg akartalak látogatni, de azt sem tudtam hol is vagy pontosan. - a hangja zavart volt és reszkető. - Érzem, hogy valami baj van velem. Azt hiszem hallucinálok.
Nye: A következő gép mikor indul LA-be? - kérdeztem automatikusan.
Spencer: Öhm... várj csak... 2 óra múlva indul egy gép. Azzal reggelre ott vagyok.
Nye: Akkor vedd meg a jegyet. A reptéren foglak várni. És Spence, amit érzel, arról szóltál valakinek?
Spencer: Apának. Azt hitte drogozom. - felelte frusztrált hangon. - Annyira félek! - vallotta be suttogva.
Nye: Próbálj... higgadt maradni! Minden rendben lesz. - feleltem.
Hazugság volt. Nem tudok segíteni neki. Még saját magamnak sem.

9 megjegyzés:

Rachel írta...

én vagyok az első, aki ír :D tisztára mint régen :D

na szóval. Ez a rész nekem nem tettszett annyira, mint az előző. Lehet,hogy azért mert olvastam volna mééég tovább és hirtelen vége lett :)

Egyébként azt vettem észre magamon, hogy sokkal jobban szeretem azokat a részeket, amikor nincsenek benne Cullen-ék, mint amikor benne vannak. Lehet, hogy ez már csak egy fajta dac, hogy semmiféle fic-es elemet nem szeretek. :)
A zenét meg szeretem. Ha jól emlékszem, még a legeslegelején is fenn volt a music boxban ez a szám.:)

hajrá emberek már csak 7 komment kell

Lenaaa írta...

megint nagyon jó rész volt.
rengeteg kérdés kavarog bennem.
Angi mi lehet?
Végre boldog lehet Adam és Angi?
Nye -vel kapcsolatban kicsit negatív vagyok, annyira nem jön be a szereplő, de hát kell a történetbe ilyen szereplő is.
Szegény Spencer, ő is árnyjáró lesz ,mint Nye?

Az viszont tök jó volt, hogy végre kideült, hogy Adamet képessége bevetése nélkül szereti Angi :D kicsit filóztam azon, hogy mi van ha manipulálta, de ez így volt jó.

várom nagyon a frisst.

Valöriee írta...

Bogyó fejezz le... de én nem örülök annak, hogy Adam nem használta a képességét...reméltem, hogy Nye és Angie egy pár lesznek...viszont mostmár kíváncsi vagyok Spencerre (:

várom a következőt

puszi Valöriee

Bogyó írta...

Hát ezt megszívtad Nye! :D Csak ennyit mondhatok!
Nekem ez a rész kicsit olyan szappanopera szerű volt, a Cullenék meg tényleg nem hiányoznak!
De a következő rész az nagyon fasza lesz, én más olvastam! :D

(E)Dyna írta...

Telesírtam a zsepimet...én egyértelműen Nye párti vagyok és remélem boldog lesz majd Linával(vagy esetleg valaki mással...).
Az új zene is nagyon tetszik.

Névtelen írta...

szerintem Nye nagyon is önzetlen volt eddig hisz még a szerelmét is képes lett volna elengedni.had találgassak- Lina valkyrie v. -démon.totál tűzbe jöttem hogy Nyet játékban hagytad.imádom azt a dühös nagyfíut,tele kusza érzelmekkel ez nagyon nagyon emberi.
remélem senki nem tántorit el az írástol,mert sivárabb lenne az életünk ilyen mesék nélkül.

sok sikert Emmi

kryszi írta...

Nekem még mindig kettős érzésem van Nye-jal kapcsolatban. Egyszer azt szeretném, hogy valaki takarítsa már el az útból, később meg sajnálom amiért szenved.Remélem most egy darabig lefoglalja Spencer problémája és békén hagyja Angiet és Adamot.

Szepy írta...

Még mindig Adam párti vagyok :D
Ám szerintem is jobb amikor egy Cullen sincs benne. Kezdek jobban rá hangolódni a saját szereplős történetekre.
Na szóval. Fantasztikusan szuper fejezet lett!
Hö-hö Nye ezt megkapta...
Angie + Adam 4 ever :)
Már várom a kövit!
Puszi

Unknown írta...

Végre már...Nye elég kiborító,mint valami pszichopata...legalább most jól pofára esett!
Kiváncsi vagyok h mi lesz Spencerből...árnyjáró vagy valami más?